Úgyis leszokok a dohányzásról

Füstölögni kár! Interjú Dr. Vajer Péterrel a dohányzás ártalmairól Dinya Zoltán, pszichiáter A dohányosok nagy része annak tudatában is tovább dohányzik, hogy tisztában van annak veszélyeivel. Burnót : dohánypor szippantása orron keresztül tubákolás - tobacco Bagózás: dohánylevél rágása A nikotin[ szerkesztés ] A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak.
A tüdőrák összeállítás kezdőoldala A Nature-ben megjelent tanulmány egyik vezető szerzője, Peter J. Campbell szerint az eredmények reményt adhatnak az évtizedek óta füstölő dohányosoknak is: "A legtöbb erős dohányos, aki már 30 vagy 40 éve cigarettázik, legtöbbször azzal védekezik, hogy már nincs értelme leszoknia - az évtizedek óta űzött káros szenvedély úgyis visszafordíthatatlan roncsolást végzett a tüdejében.
A legfrissebb kutatások egyértelműen cáfolják ezt, és valójában sosincs késő leszokni" - idézi a szakembert a Qubit beszámolója. A után mennyi leszoktam a dohányzásról sejtek helyét egészségesek vették át A kutatók 16 ember tüdejéből vett mintát vizsgáltak, akik között voltak dohányzók, leszokott dohányzók, olyanok, akik soha nem dohányoztak, és gyerekek is.
A kutatók azokat a tüdőben lévő génmutációkat keresték, amelyek idővel rákhoz vezethetnek.
A kutatásban részt vevő dohányosok tüdejében tíz sejtből kilencben elváltozásokat találtak, köztük olyan irányító mutációkat is, amelyek rákot okozhatnak. A legmeglepőbb eredményt azonban a leszokott dohányosok tüdeje mutatta: a károsodott sejtek helyét egészségesek vették át, és a leszokottak tüdeje leginkább azokéra hasonlított, akik sosem dohányoztak.
Az exdohányzók tüdősejtjeinek több mint 40 százaléka egészséges volt, ez négyszer több, mint a dohányzóké. Egészséges sejtek vették át a károsodott sejtek helyét Campbell szerint az exdohányosok károsodott sejtjei nem önmagukat gyógyították meg, hanem olyan egészséges sejtek kezdték el helyettesíteni őket, amelyek felszabadultak az addig károsító cigarettafüst alól.
A jelenség tudományos háttere egyelőre még nem teljesen ismert, de a kutatók úgy hiszik, hogy léteznek úgynevezett tartalék sejtek, amelyek csak a megfelelő alkalomra várnak, hogy a felszínre kerüljenek, és bevethessék magukat. Ha ki tudnánk deríteni, hogy pontosan hol találhatóak ezek a tartalék sejtek, és milyen mechanizmussal veszik át a sérültek szerepét, miután valaki abbahagyja a dohányzást, akkor még hatékonyabbá tudnánk tenni a gyógyulási folyamatot.
Budai Marianna is beszámolt : a szerző kiemeli, hogy a jelenleg is dohányzó személyeknél - a nem-dohányzó felnőttekkel összehasonlítva - a tüdősejtek 90 százalékában sejtenként - 10 mutáció volt kimutatható. A talált mutációs adatok alapján elmondható, hogy a dohányzás ténye akár 6-szorosára is növelheti a tüdődaganatra hajlamosító, mutáns sejtek számát.
Mindez egybeesik a mindennapi tapasztalatokkal, amik alapján az aktívan pöfékelőknél a tüdődaganatok gyakorisága meghaladja a nem-cigarettázóknál tapasztalt gyakoriságot. Az ex-dohányosok sem mondhatják védettnek magukat a tüdődaganatokkal szemben, azonban a füstölgés abbahagyását követően a tüdődaganat-rizikójuk Úgyis leszokok a dohányzásról amennyiben azt a mutáns sejtek száma, gyakorisága alapján ítéljük meg - folyamatosan csökken.
Ennek a fajta visszarendeződésnek, a mutációk eltűnésének vagy javításának a mechanizmusa egyelőre részleteiben nem megértett.
QubitMedical Online Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem Úgyis leszokok a dohányzásról az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
Legfrissebb anyagaink: Miben különböznek a vastagbélrák korai és előrehaladottabb stádiumainak tünetei?
Miben térnek el leginkább a végbélrák és a vastagbélrák tünetei?