25 éves dohányzás leszokott a dohányzásról. A serdülőkori dohányzás családi háttere maros, hargita és kovászna megyei mintán

Ezt teszi velünk a cigaretta - tíz év alatt

See other articles in PMC that cite the published article. Abstract Cigarette consumption might be considered as a lifestyle model.

1. Hazai és külföldi adatok, tanulmányok | Dohányzás Fókuszpont
2. Mit adhat férjének a leszokásról
3. Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés összefoglaló tanulmány letölthető: itt.
4. A dohányzástól sárgák lesznek a fogak és nő a dentális plakk mennyisége, ami növelheti a fogszuvasodás és az ínygyulladás kockázatát.
5. A serdülőkori dohányzás családi háttere maros, hargita és kovászna megyei mintán
6. Hogyan lehet egyszer és mindenkorra leszokni a dohányzásról
7. Amikor a dohányzásról leszokó személy tüdeje kitisztul
8. Több, mint érv, hogy leszokj a dohányzásról | Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesülete

The formation of this lifestyle model in childhood and adolescence is considerable due to the socio-cultural environment in which socialization take part. The self-reported questionnaire-based study was done in Mures, Harghita and Covasna counties among 7th and 8th grades students.

The prevalence of smoking was 5.

The results showed significant associations between smoking behavior of young people and their family background e. Bevezetés Szakirodalmi adatok szerint a dohányzásnak sokféle oka, indítéka, motivációja ismeretes. Urbán szerint a serdülőkori alkalmi dohányzásnak a szenzoros élménykereséssel való összekapcsolódása a rászokás egyik legfontosabb veszélyeztető tényezője lehet.

Burnót : dohánypor szippantása orron keresztül tubákolás - tobacco Bagózás: dohánylevél rágása A nikotin[ szerkesztés ] A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak.

A kihívásoknak való kitettség annál nagyobb, minél kevésbé érett a személyiség, illetve minél 25 éves dohányzás leszokott a dohányzásról az a szociokulturális miliő — mikro- mezo- és makro-környezet — amelyben a serdülő szocializálódik. Idézett szerző szerint a rizikó exponenciálisan nő a családi szociokulturális hatások következtében.

A serdülőkori dohányzás családi háttere maros, hargita és kovászna megyei mintán

Ugyanakkor, amennyiben a dohányzás örömforrássá válik, és a család — szokások, hagyományok, életmód, életvitel — inkább tolerálja, mint korlátozza, a rászokás vagy függőség kialakulása máris úton van. A többszöri pozitív élménytapasztalat, a dohányzással való megbarátkozás a családban, a megengedő családi attitűd veszélyeztető tényezők lehetnek a dohányzó karrier kialakulásában.

A családi háttérhatások még hangsúlyozottabbak, amikor magas a nikotinnal szembeni szenzitizáció.

A folyamatos próbálkozások során tolerancia alakul ki a kellemetlen tapasztalatok iránt, ami növeli a nikotinhasználat valószínűségét. A dohányzás prevenciója szempontjából kiemelten fontos a serdülőkori dohányzás vizsgálata, mert a dohányos karrier előkészítésének a serdülőkor a legfontosabb belépője. A kutatás bemutatása 2.

A serdülőkori dohányzás kutatása során számolnunk kell azzal a nehézséggel, hogy a serdülőkor alsó és felső évhatárai nincsenek pontosan definiálva. Sem a nemzetközi, sem a román törvénykezés nem használja ezt a kategóriát, mert a törvények vagy a gyermekekre pl. A kutatónak legjobb esetben a fejlődés-lélektani korszakolás áll a rendelkezésére, ám ez sem egyértelmű. Kutatásunk célcsoportja nem foglalja magába a serdülőkor teljes periódusát, hanem a talán legsebezhetőbb időszakában levő 13—15 éves korcsoportra fókuszál; a későbbi dohányosok legnagyobb része ekkor kezd ismerkedni a dohányzással, a nikotinfüggés kialakulásában a 13—14 éves korosztály a legveszélyeztetettebb Doubeni, ; Chassin et al.

Ekkor erősödik meg — a már 10—12 éves korban, vagy még korábban kezdődő — a felnőttek viselkedésében jelentkező külsőségek tudatos utánzásának a vágya, a felnőttekkel való azonosulásra való törekvés következtében.

Jelen tanulmány célja a serdülőkori dohányzás és a családi szociokulturális környezet közötti összefüggések bemutatása.

Vizsgáljuk, hogy a családok szociokulturális adottságai — családszerkezet, szociális helyzet, iskolai végzettség, a szülők dohányzási szokásai stb. A kutatás módszertana A kutatás Románia három erdélyi megyéjében — Maros, Hargita és Kovászna — zajlott.

A reprezentatív minta kialakítása során 26 település 36 iskoláját választottuk ki. A lekérdezés 72 osztályban zajlott. Az adatbázist as esetszámra súlyoztuk, figyelembe véve a diákok rétegképző változók — megye, település nagysága, évfolyam, oktatási nyelv — szerinti megoszlását 1.