Folyadékok dohányzására szolgáló eszköz

Megjelenés: Frissítve: Füstmentes jövő II : A dohányfüstbe ment terv Valószínűleg nincs a világon még egy olyan ellentmondásos fogyasztói termékpaletta, mint a dohányiparban.

Olykor egészen nagy. Ennek egyik oka, hogy maga a terület kutatott ugyan, de a nikotin okozta erős függőség már régóta ismert tényező.

Füstmentes jövő (II): A dohányfüstbe ment terv

Egy olyan tényező, ami tulajdonképpen a fogyasztó kontrollvesztésével jár. Ezt igazolja a leszokni szándékozók magas sikertelenségi aránya is. A másik okot, ami a dohányzás ellen szól, a dohányfüstben található toxikus és karcinogén égéstermékek adják. Ezeknek ugyanis központi szerep jut egyes krónikus és malignus megbetegedések kialakulásában és a következményes életminőség-romlásban.

1. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be.
2. Dohányzó kúra tetején
3. A felpattintható vagy felhajtható flip-topilletve csapófedelű csomagolási egységek esetében a fedél csak a doboz hátsó oldalához rögzíthető.

A dohányzó lakosságra jellemző egészségveszteség nagyságrendileg több évtizedet ölel fel és alsó hangon életév elvesztésével járhat. Ezt az árat egyéni sorsokkal és társadalmi alapokból egyaránt meg kell fizetnünk. Mit jelent ez? Egyrészről szomorú tény, hogy sokan a toxikus és karcinogén égéstermékek és a megbetegedés valószínűsége közti erős összefüggések ellenére sem kívánnak leszokni.

A dohányzás hatására kialakuló krónikus szív-érrendszeri megbetegedések, légzőrendszeri károsodások, malignus megbetegedések előbb-utóbb életveszélyes állapothoz, vagy akár halálhoz vezethetnek.

1999. évi XLII. törvény

Ezek az emberek tulajdonképpen egy függőség miatt nem tesznek, vagy nem tudnak tenni az egészségük megőrzéséért, az egészségügyi ellátást viszont szinte kivétel nélkül igénybe veszik, folyadékok dohányzására szolgáló eszköz igen jelentős költségekhez vezet. Ezen a kollektív társadalmi terhen túl azonban számolhatunk még az egyéni, családi és közösségi életet érintő minőségromlással is.

Mi a teendő? Mindenki azzal jár a legjobban, ha rá sem szokik a dohánytermékekre. Rászokás esetén pedig az egészségre legkedvezőbb megoldást minden esetben a teljes leszokás jelenti. Jelenlegi tudásunk szerint a fiatalabb életkorban leszokók túlélése megközelíti azokét az egyénekét, akik soha nem dohányoztak. Ha az abszolút ártalomcsökkentés kudarcot vall — megtörténik a rászokás vagy sikertelen a leszokás — a felnőtt dohányosok vonatkozásában még mindig érdemes lehet a relatív ártalomcsökkentés lehetséges eszközein elgondolkodnunk.

Visszatérve a füstre Egy égő cigarettában akár °C-ra is emelkedhet a hőmérséklet. Amikor ilyen magas hőmérséklet hatására a dohány összetevői elégnek, füst és hamu keletkezik, ez több, mint összetevőt jelent, amiből kb.

Ezek az anyagok hozhatók összefüggésbe a dohányzás okozta betegségekkel. Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a hőmérséklet emelkedésével nő az égés közben keletkező káros anyagok mennyisége is, így az ártalomcsökkentés egyik lehetséges módja - azok számára, akik valamiért nem mondanak le káros szokásukról - az égésmentes nikotinfogyasztás, így például a különféle úgynevezett füstmentes technológiák.

Lényeges kiemelni, hogy rengeteg különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltér.

A technológiákon belül is óriási különbségek vannak attól függően is, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek. Az egyik ilyen füstmentes technológia például az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot.

Egy másik a nikotinsóval működő technológia, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára.

A hevítéses technológia dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst. Ezeknél a technológiáknál az égés kiküszöbölésével kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a szervezetbe, és folyadékok dohányzására szolgáló eszköz környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettafüst esetében.

Állatmodell-vizsgálatoknál a tüdőszövet gyulladása és emfizémás elváltozása sem volt megfigyelhető a hevítéses technológiának kitett egerekben, míg a referencia cigaretta füstjét szívó egerek esetében ezek az a dohányzó kúrák jobbak kifejezettek voltak.

Ehhez hasonlóan a pre-neopláziás és neopláziás elváltozások incidenciája és a multiplex tumorok megjelenésének valószínűsége sem növekedett a hevítéses technológiának kitett egerek tüdejében, míg a referencia cigaretta füstjét szívó egereknél egyértelműen nőtt az elváltozások incidenciája és a multiplex tumorok megjelenésének valószínűsége. Folyadékok dohányzására szolgáló eszköz mellett a teljes szervezetet érintő toxikus hatás is eltérő volt — a hevítéses technológiapáráját szívó egerek esetében kevésbé dominánsak, vagy meg sem jelennek a stressz és a nikotin nem kívánt hatásai.

Az eredmények kétszeres nikotin koncentráció mellett is konzisztensek maradtak. Ezek az eredmények olyan szempontból biztatók, hogy a leszokni nem tudó vagy nem akaró nagykorú személyek számára ez az folyadékok dohányzására szolgáló eszköz füstmentes technológia folyadékok dohányzására szolgáló eszköz ártalomcsökkentéssel járhat, mérsékelve a karcinogén, légzőszervi toxikus, kardiovaszkuláris toxikus, reprodukciós képességet és a magzati fejlődést károsító hatásokat, amik a hagyományos cigaretták fogyasztásával, a füstben és hamuban található égéstermékekkel járnak.

Ugyanakkor ezen új technológiák hosszútávú hatása még nem ismert, további vizsgálatokra van szükség.

Az ártalomcsökkentés melletti küzdelem nem kell, hogy megálljon ott, ahol a leszokástámogatás kudarcot vall. Menni kell tovább és tudatos, új eszközökkel mérsékelni az egészségveszteséget.

Fontos azonban tudni, hogy az egyes füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is 20 nap mióta leszoktam a dohányzásról nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást, illetve ezen technológiák hosszú távú hatása nem ismert.

A dohányzás ártalmai teljes kiküszöbölésének leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha megelőzzük a rászokást. Dohányzás esetén pedig a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja. The GATS atlas. Global Adult Tobacco Survey. Presented at 4th Jubilee Congress of General Medicine. Wong, E. Nussbaum, A. Clinical Operations in Oncology Trials — Europe A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.